Miközben ezeket a sorokat olvasod, a testedben rendkívül fontos folyamatok mennek végbe, amelyeknek tudományos megértése még csak most vette kezdetét. Ezek a folyamatok többnyire nem tudatosak, mégis meghatározóak: hormonok szabályozzák az éhséget és a jóllakottságot, a szervezet gyulladásszintje minden egyes étkezést követően dinamikusan változik, a beleinkben élő mikrobiom által termelt kémiai anyagok pedig közvetlen párbeszédet folytatnak az agyunkkal és az immunrendszerünkkel.

2026-ban előreláthatóan ezek a „csendes folyamatok” kerülnek a táplálkozástudomány fókuszába, és ezek határozzák meg az új szakmai ajánlásokat is. A kutatások fókusza érezhetően eltolódik:

• A mennyiségekről a minőségre.
• Az izolált tápanyagoktól az élelmiszermátrix egészére.
• Az univerzális tanácsoktól az egyéni biológiai válaszok felé.

Mielőtt azonban előretekintünk, érdemes megvizsgálni azokat a trendeket, amelyektől remélhetőleg az idei évvel búcsút veszünk.

Mit hagyunk hátra 2025-ben?

1. A “fehérjével dúsított” feldolgozott élelmiszereket

Bár a boltok polcai még mindig tele vannak „high protein” feliratú termékekkel, az élelmiszermarketing ezen eszköze kezd kopni. Kezdjük felismerni, hogy attól, hogy egy édesség vagy desszert extra fehérjét tartalmaz, még legtöbbször ultra-feldolgozott élelmiszer marad, tele adalékanyagokkal, amelyek nem feltétlenül szolgálják a hosszú távú egészség-céljainkat.

2. A poliszupplementációt

Az étrend-kiegészítő ipar soha nem látott választékkal áraszt el minket. Sokszor olyan ígéretekkel, amelyeknek nincs tudományos megalapozottsága. Sok helyzetben bizonyos táplálék kiegészítőnek abszolút van létjogosultsága, de annak, hogy mit szedünk és mennyit, a személyre szabott, vagy legalább az általános ajánálásokon kell alapulnia. Ami pedig nagyon fontos, hogz az étrend-kiegészítők nem helyettesítik az alapokat: a minőségi alvást, a rendszeres mozgást és a valódi ételeket. 

3. Influencerek diéta és wellness trendjeit

Egyre többen látják be, hogy ami egy-egy véleményvezérnek bevált, nem feltétlenül alkalmazható bárki másra. A közösségi média gyors trendjei helyett remélhetőleg a hiteles, szakmailag alátámasztott források felé fordul a figyelem.

2026-os trendek

1. A rost az új szupersztár

Míg az elmúlt években a fehérjebevitel volt a központi kérdés, a fókusz egyre inkább átkerül a rostokra. Ma már tudjuk: a rost nem csupán az emésztést segíti. Kulcsszerepe van a vércukorszint stabilizálásában, a koleszterinszint és a gyulladásos folyamatok szabályozásában, valamint az étvágycsökkentő hormonok termelésében.

Érdemes olyan rostforrásokhoz nyúlni, amelyeket a nagyszüleink is felismertek volna élelmiszerként. A laboratóriumi szeletek helyett előnyben részesíteni például a babféléket, lencsét, zabot, különböző dióféléket és valódi gyümölcsöket.

2. Fehérje 2.0: Minőség a mennyiség felett

A fehérje nyilvánvalóan fontos az izmok és hormonok szempontjából, ez a szerepe elvitathatatlan. A kérdés azonban már nemcsak az, hogy “hány gramm?”, hanem hogy “milyen forrásból származik?. Gyakran látni, hogy a túlzott állati fehérje fogyasztásra fókuszáló étrendből kiszorulnak a rostban gazdag növényi ételek.

A fehérje fontos – de nem kell, hogy minden desszerten neon betűkkel világítson.

A hüvelyesek, a tofu, az olajos magvak, a tojás, a joghurt és a hal hozzáadott adalékanyagok nélkül, megbízhatóan látnak el a megfelelő mennyiségű fehérjével.

3. Valódi növények “műhús” helyett

Örömteli, hogy egyre többen érdeklődnek az alkalmankénti, vagy részben növényi alapú étkezés iránt, azonban sokszor az első lépés hibásan a hús-helyettesítő termékek fogasztása, ami az egészségünk szempontjából legtöbbször nem hoz jelentős előrelépést. Remélhetőleg lassan elfordulunk az ultra feldolgozott növényi hamburgertől és nuggets-ektől, amik eddig szorosan kapcsolódtak a vegán diétához. A növényi alapú étkezés során sokkal inkább a valódi növényeknek kell főszerepet kapni. 

Ne a “növényi alapú” címkét keressük, hanem azt érdemes megnézni, mennyire feldolgozott az étel, mennyi hozzáadott adalékanyagot tartalmaz. A feldolgozott növényi ételek helyett használjunk lencsét, csicseriborsót, változatos gabonákat (kölest, quinoát, vagy hajdinát) és fermentált szójatermékeket (tofu, miso), ahelyett, hogy húst utánzó ipari termékeket választanánk. A megszokott ízeket a fűszerek segítségével könnyen elérhetjük növényi alapanyagokból is.  

5. Étel és hangulat: A bél-agy tengely

Az agy egészségének kérdése fontos időszak küszöbén áll. Egyre több a kognitív táplálkozásról és a bél–agy tengelyről szóló könyv megjelenése, Sok bizonyíték van rá, hogy az, amit megeszünk, közvetlenül hat a hangulatunkra és az agyunk egészségére is.

Ezzel párhuzamosan várhatóan kritikusabb figyelem irányul majd azokra az adaptogénekre és „stressztámogató” étrend-kiegészítőkre, amelyeket az elmúlt években agresszíven marketingeltek. Jó példa erre az ashwagandha: bár egyesek számára hasznos lehet, ma már létezik egy kicsi, de növekvő számú esettanulmány, amely összefüggésbe hozza a fogyasztását májkárosodással az arra érzékeny egyéneknél. Ez nem jelenti azt, hogy önmagában „rossz” lenne, de emlékeztet arra, hogy a „természetes” nem egyenlő a „kockázatmentessel”.. 

A bélflóra támogatása biztonságosabb út a mentális jólét felé. Különösen izgalmasnak tartom a „food-for-mood” megközelítés térnyerését: olyan probiotikumok és prebiotikumok megjelenését, amelyeket a bélflórán keresztül kifejezetten a szorongásra, a stresszre és a depressziós tünetekre gyakorolt hatásuk alapján vizsgálnak.

A tudomány még formálódik ezen a területen, de az irány ígéretes. És ezzel is visszakanyarodunk egy régi igazsághoz, ami nem elhalványul, sokkal inkább megerősödik: ami jót tesz a bélrendszerednek, az általában az agyunknak is jót tesz.

Végül van, ami 2026-ban sem változik. A minimálisan feldolgozott ételek, a rendszeresen mozgás, a jó alvás és a társas kapcsolatok továbbra is a legfontosabb – és nem helyettesíthető – pillérei az egészségünknek

Ha úgy érzed, a rengeteg információ között nehéz megtalálni a saját utadat, segítek eligazodni. Szeretettel várlak egy első, ingyenes online beszélgetésre, ahol megnézzük, az céljaidhoz milyen egyszerű, fenntartható lépések vezethetnek.